Multi-Part Series of Near-Death Experiences, Part 28: The Truth About Abortion

Aztán egy másik részlegbe vittek, ahol azokat a nőket tartották, akik babákat öltek meg. Ettől teljesen összetörtem. Több ezer olyan nőt láttam, mint én. Babák sírását hallottuk. Minden egyes babasírás áthatolt a fülünkön, és nem volt nyugtunk.

Mai műsorunkban olyan HKÉ-ket mutatunk be, amelyek spirituális betekintést adnak az abortusz gyilkos gyakorlatába.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte körülbelül 73 millió művi abortuszt végeznek évente. Ez a megdöbbentő szám azt jelenti, hogy a világ összes terhességének mintegy 29%-a abortusszal végződik. Szomorú módon azok, akik meg nem született gyermekeik elvétele mellett döntenek, elveszíthetik az anyává vagy apává válás esélyét, és gyakran életük végéig kimondatlan érzelmi traumával néznek szembe. Azt azonban a legtöbben soha nem gondoljuk végig, hogy e gyilkos tett örök következményei sokkal katasztrofálisabbak lehetnek, mint azt el tudnánk képzelni.

Margaret halálközeli élményével kezdjük, amit Joseph K. Oduro osztott meg YouTube csatornáján, a „Nagy Csodák Sugárútja (@GreatMiraclesAvenue)” oldalán 2025 júliusában.

Fiatal felnőttként Margaret kicsapongó életet élt, ami több terhességhez vezetett, amiket abortusszal szakított meg.

Több babát vetettem el, mint amennyit meg tudok számolni. Soha nem éreztem sajnálatot. Azt mondtam magamnak, hogy ez az én testem, és azt tehetek vele, amit akarok.

Egy késő éjszaka, egy buli után Margaret ittasan, felelőtlenül vezetett. Egy teherautó kanyarodott ki elé, és mielőtt fékezhetett volna, autója egyenesen belerohant. Egy pillanat alatt elszakadt a testétől, és úgy érezte, gyorsan lefelé húzzák.

Azonnal tudta, hogy a pokolba került.

A pokol valóságos. Az a hely valóságosabb, mint ez a Föld. A levegő sűrű, nehéz, és forró volt. Úgy éreztem, nem kapok levegőt. Aztán sikolyokat hallottam, rengeteg ember sikoltott, sírt és könyörgött, de senki sem segített nekik. Először valami láthatatlan dolog vonszolt, majd egy gödörbe dobott, amely tele volt szexuális bűnöket elkövető emberekkel. Egyeseket szétszakítottak. Másokat összezúztak.

Ezután egy olyan helyre vitték, ahol azok voltak, akik meg nem született gyermekeiket abortusszal ölték meg.

Aztán egy másik részlegbe vittek, ahol azokat a nőket tartották, akik babákat öltek meg. Ettől teljesen összetörtem. Több ezer olyan nőt láttam, mint én. Babák sírását hallottuk. Minden egyes babasírás áthatolt a fülünkön, és nem volt nyugtunk. A babák sírása nem hangzott természetesnek, a hangjuk tele volt haraggal. Sírásuk hangjában azt hallottam, hogy azt kérdezik, miért nem engedtük őket élni. Megbüntettek minden egyes baba miatt, akit elvetettem. Egyenként éreztem a fájdalmukat. És mindeközben tudtam, hogy megérdemlem. Csak az járt a fejemben: miért nem hallgattam rájuk? Miért nem figyeltem azokra, akiket Isten figyelmeztetésül küldött?

Margaret, aki teljesen elveszettnek érezte magát, hirtelen egy hangos és tiszta hangot hallott: ENGEDJÉTEK EL ŐT! Gyorsan felfelé kezdett emelkedni. Margaret visszatért a testébe, kinyitotta a szemét, és rájött, hogy kórházban van. Egy orvos elmondta neki, hogy 72 órán át kómában volt.

Azonnal elkezdett bűnbánatot tartani Isten előtt az abortuszai és korábbi kéjsóvár életmódja miatt.

Sírtam, és könyörögtem Istennek, hogy bocsásson meg nekem, és azt hiszem, hogy megtette. Attól a naptól kezdve megváltozott az életem. Jézusnak adtam az életemet. Ezért mindig hálát adok Istennek, amiért adott egy második esélyt.

Margaret végső üzenete arról szól, hogy mai döntéseink miként formálják örök életünk jövőbeli sorsát.

Tudasd velük, hogy az abortusz gyilkosság. Tudasd velük, hogy e világ élvezetei nem érik meg. Majdnem örökre elvesztem, de Isten adott nekem még egy esélyt. Ha valakit, mint én, meg tudott menteni, bárkit meg tud menteni. De bűnbánatot kell tartaniuk, amíg még élnek, mert ha egyszer meghal az ember, nincs visszaút.

Köszönjük Margaretnek, hogy megosztotta ezt a sürgető üzenetet az abortusz és a pokol valódi spirituális valóságáról. Tanúságtétele emlékeztessen mindannyiunkat arra, hogy azonnal keressük Istent, és őszintén tartsunk bűnbánatot, mielőtt túl késő lenne.

Fontos tudnia, hogy ha abortusza volt, drága gyermeke nem veszett el örökre, és lehetősége van arra, hogy újra egyesüljön vele. Egy halálközeli élmény során Ivan Tuttle keresztény lelkész látott egy különleges helyet a Mennyben, ahol minden abortált, meg nem született gyermek békés harmóniában él együtt.

Volt valami, amit az angyal megengedett, hogy lássak, és számomra szó szerint ez volt a legmegrendítőbb dolog valaha. Láthattam, hol vannak az abortált babák. Mindannyian. És mind együtt játszanak. És mind jól érzik magukat együtt. Minden egyes gyermek e Földön, akit abortáltak, a Mennyben van. Mindegyikük. Olyan jól gondoskodnak róluk.

Ivan Tuttle megosztja azt a lelkesítő üzenetet, hogy ezek a meg nem született gyermekek türelmesen várják, hogy újra egyesülhessenek szüleikkel a Mennyben.

De ami igazán felvillanyozott, az az, hogy amikor ezek az anyák és apák (miután) megbánták az abortuszt, és életüket az Úrnak adták. Amikor a Mennybe értek, a gyermekük fogadta őket. Amikor látja az ember ezt az újraegyesülést, az a legszebb dolog, amit csak el lehet képzelni.

És ezt mondom Önöknek: ha nem az Úrért élnek, éljenek az Úrért, mert Neki akarják adni az életüket, meg akarják változtatni az életüket, hogy odafent lehessenek a gyermekükkel, a gyermekeikkel. Ők ott várnak. És örökre az életük részei akarnak lenni a Mennyben. Ezek a gyermekek, millió és milliónyi gyermek, csodásan érzik magukat a Mennyben, de várják anyát és apát. Önöket akarják, gondoljanak hát erre!

Hálásak vagyunk Önnek, Ivan Tuttle, amiért vigaszt és reményt adott sok szülőnek azzal, hogy megmutatta: örömmel élhetnek meg nem született gyermekeikkel a Mennyben, ha őszintén megbánják tettüket Mindenható Istenünk előtt.

Hihetetlen módon egy ember valóban átélte ezt a Mennyei újraegyesülést abortált gyermekeivel, és visszatért, hogy megossza történetét a világgal. Miután fiatalkorában két abortusza volt, Donna Grisham harmadszor is teherbe esett. Miután tanácsot kért egy helyi lelkipásztortól, úgy döntött, életet hoz a világra, és megszül egy gyönyörű kisfiút.

Bár méltatlannak és megbocsáthatatlannak érezte magát, Grisham asszony úgy döntött, Isten felé fordítja életét, buzgón imádkozni kezdett, és nyilvánosan beszélni kezdett az abortuszai miatt érzett rettenetes fájdalmáról, először egy életvédő gyűlésen, majd a helyi templomában. Nem sokkal később, miközben egy kis imacsoport összejövetelén vett részt, Grisham asszony a Mennybe került, ahol találkozott az első két terhessége során abortált fiával és lányával.

Valóban a Mennybe kerültem, és egy padon ültem ebben a parkban. És hirtelen egy kislány és egy kisfiú futott oda hozzám. Felkapaszkodtak az ölembe, és puszilgatni kezdtek, az egyik az egyik arcomat, a másik a másikat. És azt kezdték mondani nekem: „Megbocsátunk neked, anya. Megbocsátunk neked, anya. Megbocsátunk neked.” Azt mondták: „Szeretünk, anya. Szeretünk. Szeretünk.” És azt mondták: „Újra látni fogunk.”

Valójában, amikor ezt elmesélem, mintha érezném a puszijaikat, a kis ajkaikat az arcomon. És csak azt szeretném mondani: ha Ön nő, és volt abortusza, és azzal küzd, hogy tudja, hol vannak a babái, jól vannak-e a babái, szeretném, ha tudná, hogy Jézus azt akarja, hogy tudja, hogy a babái Vele vannak.

Sőt, annyira élvezik a Mennyet, hogy valójában imádkoznak értünk. És szeretnék, ha tudná, hogy szeretik Önt, és megbocsátanak Önnek.

Milyen szívből jövő és felemelő Donna Grisham tanúságtétele, amely emlékeztet minket arra, hogy mindig kaphatunk új esélyt, ha életünket Istennek adjuk!

Szeretett Ching Hai Legfelsőbb Mesterünk, (vegán), mélyen megindító nézőpontot oszt meg az abortusz mögötti láthatatlan valóságról:

Az emberek csak elmennek abortuszra, azt gondolva: „Rendben, ez csak egy injekció, és a baba nincs többé.” De nem látják a valódi képet róla, hogy hogyan történik, és hogyan próbál a baba olyan erősen a kis méhben kitérni az injekció elől, de nem tud, vagy kitérni a kés és a fogó, vagy bármi elől, amely megpróbálja eltörni a végtagjait, a karjait és mindent az egész testéből, darabokra szakítva azt.

Köszönjük Ching Hai Legfelsőbb Mesternek, hogy megosztotta ezt a szívből jövő felismerést, és arra vezet minket, hogy mélyebben gondolkodjunk el minden drága lélek értékén. Ébredjen az emberiség nagyobb kedvességre és bölcsességre, és mindig válassza az élet védelmét és megbecsülését minden formájában!